Őszi túrára készültünk, de a Tátra tréfás kedvű hegy, bármikor támaszthat egy jó kis hóvihart. S ez így október végén nem is  annyira rendkívüli dolog. Délelőtt tízre szépen kiértünk a Kriván alatti parkolóba (1140 m), ahol a hetyke bajszú parkolóőr szépen elmondta magyarul, hogy fenn minden ok, és perkáljuk ki azonnal a napi parkolási díjat. Rumos tea nem volt nálunk, tehát fizettünk. Persze ő délben már hazament, logikusnak tűnt beszedni reggel a napi bevételt.

A Magas-Tátra főgerincéből a Csubrinánál kiágazó hatalmas szárnyvonulat végén, a Tátrának mintegy nyugati végváraként tör fel a magasba a Kriván ferde szarvú 2495 méteres orma. Minden oldalról elszigetelten álló hatalmas tömege szabadon nő ki a tövében elterülő völgyekből és bárhonnan is nézzük, mindenfelől ugyanabban a jellegzetes.



Észak-Nyugat felé meredeken lemetszett alakjában mutatkozik a szemlélő előtt. Mi ugyan ezt már nem láttuk a fáktól, de összepakoltuk a hágóvasakat és elindultunk a letarolt erdő tövében. Hamarosan elértünk egy nagyobbacska ház, a Vazecka tövébe, ahol vetkőzni kezdtünk.

Innen zöld jelzésű erdei út vezetett a törpefenyvesig, s a hóhatárig. A törpefenyves után találkoztunk az első párral, akik nem sokkal előttünk mentek. Furcsa volt, hogy ilyen gyorsak lennének, de nem gyorsak voltak, hanem visszafordultak. “ááá nagyon nehéz”-mondta  a kislány, és azt is közölte, hogy szerinte nagyon veszélyes is a hegy.

Még jó pár szlovák próbált minket eltanácsolni a hegytől, de mindhiába. Sőt a rövidebb, vagyis meredekebb úton indultunk neki a csúcsnak, de pár méter után jobbnak láttuk hágóvasat venni. Személy szerint a kedvenc kiegészítőm a hágóvas, lehet, hogy perverz dolognak tűnik szeretni egy bakancsra erősíthető 12 fogú acélszerkezetet, de a szeretetnek általában nincs indoka.



Hol köveken, hol a hóban másztunk felfelé, még találkoztunk egy visszaforduló párral, akik a lábunkra nézve sajnálkoztak, hogy nem hoztak hágóvasat. A csúcs hamar elérkezett, kisebb mászás a csúcstömb alatt, aztán elértük a keresztet.

 A Krivan csúcsán

Egy szlovák csapat egy francia kissé alul öltözött fiút rángatott fel éppen. Lefényképeztük egymást, aztán elindultunk lefelé. A gerincen olyan erős volt a szél, hogy néhol kimozdított az egyensúlyból. Lefelé körbe mentünk, nem a direkt úton. Olyan szél volt, hogy a szemünk fájt, hiába a síszemüveg kötelező tátrai cucc. Nekem a fenekem fázott annyira, hogy  a gerincen nekiálltam levetkőzni, hogy felvegyem az úgynevezett "aláöltözetet" az amúgy szélálló túragatyám alá. Így jobb volt, már nem éreztem a hátsómat. Csak szemléltetésül így néz ki egy tetőtől-talpig aláöltő kombó.


 Nedeczky Júlia a Kriván túra egyik túravezetője épp egy rózsaszín-lila összeállítást visel a Gran Paradison(4061m)

 

Sötétedésre értünk le a parkolóba, elindultunk haza...

Ajánlott térkép: The High Tatras turistatérkép, 1:25 000 BB Kart, GPS koordinátával

 

A bejegyzés trackback címe:

https://salamandra.blog.hu/api/trackback/id/tr883367631

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

muskotály küvé 2011.11.11. 12:09:10

A Krivánon még nem voltam, csak a Maly-ig jutottam pár éve. (Akkor nem lehetett volna ilyen szép képeket csinálni.)
Időjárás-előrejelzés:
www.shmu.sk/sk/?page=1&id=meteo_num_mgram

24 órán belül elég pontos...

(Ha nincs mély, hó, csak egyszerűen csúszik a turistaút: bakancsholanc.fw.hu)

seahawks 2011.11.11. 12:20:10

a blog uncsi, de csajt sunáznám..!!

Peetee 2011.11.11. 12:28:24

@seahawks:

Én a trolloknak betoncipőt adnék!